Fogak hete

A családban megváltozott a fogak összlétszáma, melynek végeredménye +1. A dolog nem ilyen egyszerű, ezért egy könnyed matematikai képlettel is szemléltetném a dolgot: 1=2-1. Majcengnak szerdán kijött a második foga is, Lizinek pedig pénteken végre kihullott az első. Kisebb gyermekem fogzási mizériája bő 3 hónapja tart, de a nagyé még ezen is túltesz. Kb. fél éve kezdett el neki mozogni – meg is rémültem, hogy ez normális-e, hiszen emlékeimben még elevenen él az elsős olvasókönyves-iskolaköpenyes-fogatlan portrém, ami ugye 6 évesen volt. De jobban utánajárva a dolgoknak rájöttem, hogy nekem a felső fogaim hiányoztak, amit megelőz az alsó, ami simán elkezdhet mozogni a gyermek 4,5 éves korában. És amit akkor nem is gondoltam volna: hogy nem pottyan ki az olyan könnyedén. Szóval az elmúlt fél év az „anya, nézd meg hogy mozog a fogam”, „anya, mozgasd meg a fogam” mondatok bűvöletében telt. Olyan naponta 10x, így néha magamban már azt kívántam, bár esne ki mielőbb az a fogacska, mert nagyobbikam ellenállást nem tűrő hangon követelte, hogy nyúljak a szájába és piszkáljam a mozgó fogát a legextrémebb helyzetekben is. Pl. orvosi rendelőben, földben turkálás közben vagy éppen Majci pelenkacseréje közepette. Úgy tűnt, hogy a kiesés pillanata távolabb van, mint valaha reméltem. Szerda este vendégeink voltak. Baráti házaspár, aki az első babáját várja, jött egy kicsit bekuksizni, milyen is az élet két gyermekkel. Kezdődött azzal, hogy Majceng alig aludt valamit aznap és már du után kettő óta fent volt (barátok kb. negyed 7-re értek ide). Mivel akkor már kb. 2 órája nyüglődés volt, a legrosszabbra – a totális összeomlásra – számítottam. De mivel babalátogatóba jöttek, mégsem vihettem el Majcit fürdetni. Mikor beléptek a vendégek, Majci 180 fokos fordulatot vett, és elkezdett hangosan kacarászni, gügyögni, és a pár férfitagjával kekeckedni !!! Istenem, de ismerős ez a viselkedés! Bár Lizim csak kb. 2 éves korától fogva viselkedik így. Szóval Majcival semmilyen gond nem volt az este folyamán, simán kibírta fél 8-ig mikor elvittem fürdeni. A show-műsor azonban még hátravolt. Lizi negyed 9-kor kitalálta, hogy neki annyira mozog a foga, hogy most azonnal szedjem ki. Tényleg nagyon ficánkolt, így fogtam egy zsepit és megpróbáltam kicsavarni. De ekkor jött a tragédia, a fog elkezdett vérezni. Nem nagyon, de azért rózsaszín pöttyök lettek a zsepin. És Lizi ezt meglátta. Ezt őrjöngő összeomlás követte olyan műsor keretében, mintha rókafűrésszel vagdicsolná éppen valaki a lábait. És a fog nem akart jönni, de Lizi üvöltött, hogy azonnal szedjem ki. Egyik felén borzasztóan ragaszkodott az ínyhez, hiába tekergettem. Persze az apja rögtön felajánlotta a segítségét stílusához hűen (értsd: „gyere ide, majd apa kiszedi, hadd frecskoljon a vér”), amire még nagyobb hisztiroham következett. A pár csak figyelt, és láttam, hogy gondolatban jegyzetelnek, mire lehet majd pár éven belül számítani. Kb. fél órás üvöltő hiszti után végre sikerült bedobnom a jolly jokert: másnap ovis fényképezés, amin mégiscsak jobban mutatna ép fogsorral. Így aztán Lizi lenyugodott és a fog is maradhatott a helyén. Még pontosan másfél napig, ugyanis pénteken az oviban reggeli közben kihullott az a fogacska. Lizi elmesélése alapján meglátott valamit az asztalon, amit rögtön a földre söpört, majd hirtelen rájött, hogy ez a foga is lehet, így rögtön megtapogatta (akkor már csak a helyét). Majd lemászott a székről, megkereste a fogát és diadalittasan tájékoztatta a csoportot az eseményről. :-)